Sok éve vagyok házas (nem írnám meg pontosan, mert hátha a férjem is olvassa ezt). Sok évig tűrtem a házasság midnen terhét és nyűgét. Gyakorlatilag egyedül. Lettek gyerekeink, amit teljesen egyedül kellett csinálnom. Volt a háztartás, ami szintén egyedül csináltam. Nem mehettem vissza dolgozni sem, mert a férjemre nem elehetett számítani még ebben sem. Mondta, ha dolgozni akarok, oldjam meg egyedül, vagy fogadjak bébiszittert.
Teltek az évek és egyszercsak szerelmes lettem. Hirteln jött, és nem álltam ellen a kisértésnek, sőt, inkább én akartam valami elégtételt a sok szenvedésért. De kiderült a dolog és mára én lettem maga az ördög. Azóta nincs becsületem, nem tekint embernek, még a gyerekek előtt is beszól, megszégyenít, mocskolódik.
Pedig már nem szexelek azzal az emberrel. Igaz még elfelejteni se tudom, mert az a fél év nagyon is jó volt. Végre azt kaptam, amit addig soha: törődést, közös gondolatokat, lelkesedést, és nem utolsósorban elég jó szexet is.
Miért olyan nagy bűn ez, ha a fél világ ezt csinálja?
Miért vár tőlem bocsánatkérést, ha sok-sok évig ő sem kért tőlem, ha szavakkal bántott vagy ha elhanyagolt minket?
Én megszereztem magamnak a boldogságot és kész!
Nem akarom magam bűnösnek érezni! Csak azt tettem, amit a szívem diktált és kész.
Várom válaszát.
...-né

Kedves ...-né!
Együttérzek magával, mert nagyon nehéz helyzetben van. Sok éven keresztül élt egy olyan házasságban, ami nem működött demokratikus módon, a férje nem vette ki a részét a gyereknevelésből és a háztartási munkából sem. Nem támogatta önt abban, hogy dolgozzon a házon kívül és pénzt kereshessen.

Ez a történet nekem a hatalomról szól.
Hiszen amikor megszabhatjuk valakinek, hogy lehet-e önálló keresete, hogy milyen munkával töltse az életét (és pont a házimunkával, ami nem hoz sok sikerélményt és nagyon monoton is), akkor gyakorlatilag az egész életét tartjuk kontroll alatt.
A történetéből azt látom, maga is ott vágott vissza a férjének, ahol tudta, hogy biztosan "telibetalál" fájdalmat okoz. Hiszen a párunk külső kapcsolata általában nagyon mélyen érint mindannyiunkat, mert a bizonyosságot, a bizalmat, a hűséget veszítjük el, ami ebben a társadalomban a jól működő párkapcsolat fontos alapja.
Nem látom  a történetben azt, ami összetartja mégis az önök házasságát. A férje elhanyagoló és szavakkal bántja. Ön máshol kereste és ideiglenesen meg is találta a boldogságot.
Beszélgettek-e már arról, ki hogyan képzeli a jövőt? Közösen? Külön?
Amennyiben közösen, komoly munka vár magukra. Ahhoz, hogy jobb életük legyen együtt, érdemes végiggondolni, ki mit hiányolt eddig, milyen változásokra van szüksége. Elképzelhető, hogy egy különköltözés-próbaválás segtheti önöket abban, hogy távolabbról,
másik perspektvából tudjanak rálátni a kapcsolatukra. Az is lehet, hogy egy resztoratív beszélgetés, amelyben egy szakember segtségével meghallgatják egymás panaszait és jóvátételi igényeit, szintén segíthetne.
Szakembert azért ajánlunk, hogy ne parttalan vádaskodás legyen ez a beszélgetés, ahol abban versenyeznek, hogy kinek a sérelme a nagyobb, hiszen ez is egy hatalmi játszma lenne.
Remélem talál olyat a felsorolt szempontok, módszerek között, ami segíti a döntésben.
Minden jót kívánnak
a Párkapcsolati Csoport szerkesztői

Hat éve élek házasságban. És az utolsó egy évben nagyon sok konfliktusunk volt a férjemmel. Mivel mostanában szeretnék gyerket vállalni, ez nagyon elkeserít. Azt érzem, hogy ő nem eléggé igyekszik, hogy stabil hátteret biztosítsunk a gyereknek, hanem fontosabbak neki a jól megszokott és önző kényelmi szempontjai (TV, foci, haverok, stb.)

Három hónapja lett egy új kollégám, akivel el tudnám képzelni az életemet. Ő nagyon figyelmes, és sokat érdeklődik irántam. Ami bonyolítja a helyzetet, hogy nemrégen vált el és van két gyereke az előző házasságából, és nem vgayok benne  biztos, hogy szeretne még gyerekeket. Egyelőre még semmi nem történt köztünk, de gyakran azt veszem észre, hogy többet gondolok rá, mint a páromra.

Amikor a barátnőimnek panaszkodok erről a nehéz helyzetről, mindenki mást mond. Van, aki a válásról akar meggyőzni, mert szerinte rosszul választottam, egy másik azt tanácsolja, hogy nyugodtan csaljam meg, ettől még jobb is lehet a házasságunk, volt, aki azt mondta, lehet egyszerre két embert is szeretni, mert mindkettőtől mást kapok és így teljes az életem.

Önök mit tanácsolnak?

Tisztelettel

Zsuzsa

Mi?

Semmit.

Sajnos megtévesztő a segítőfoglalkozás ezen leírása: párkapcsolati tanácsadás, mert munkánk épp ezt igyekszik elkerülni. Inkább meghallgatunk, utat keresni segítünk, és kérdezünk. SOkat.

De amúgy is... kapott már tanácsot eleget.

Ám nézzük ezt a dolgot egy másik nézőpontból!

Tengerentúli kutatások azt mutatják, hogy a rossz kapcsolatban élők ventillálása (panaszkodás a barátnőknek) korántsem egyértelműen hasznos. Kétségtelen, hogy a pillanatnyi felszültség csökkenhet, de nem mindegy, ki a hallgató fél. Mert ugye a tanácsadók – ha megnézzük személyes történetüket –, saját anyagból dolgoznak: aki csalt és ettől jobbnak véli a házasságát (feledve, hogy talán épp attól kapott lendületet, hogy lelkiismeretfurdalása enyhítésére több energiát tett a házasságba) ő ezt ismeri legjobb megoldásnak; aki már másodszorra, harmadszorra ment férjhez (és mindig meg volt győződve arról, hogy a korábbi választott nem volt alkalmas), mit is gondolhatna egyetemes megoldásnak, mint addig keresni, amíg az "igazi" horogra nem akad; aki szentül hiszi, hogy lehet egyszerre kettőt is (lehet, ő csak arra a fél-egy évre emlékszik, amikor még titokban tudta tartani az érdekeltek előtt ezt a csalást, ám elfeledhette, milyen nehéz lett, amikor mindez kiderült), talán koraifjúságát sírja vissza. Ám azt sem tudjuk, hogy az ügyben szereplő fiúk-férfiak mennyit kaphattak ennek a hölgynek a törődéséből, figyelméből.

A fent meghivatkozott kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy ha vigyázni akarunk a párkapcsolat egyensúlyára, minőségére, jó, ha olyan párokkal barátkozunk, akik ugyanígy fontosnak tartják a párkapcsolat ápolását, építését, egyensúlyra törekvését. Olyanokkal, akik maguk is boldog párkapcsolatban élnek. Mert az ő támogatásuk támogatás lesz a szó nemes értelmében. Nem teljesedhet be rajtunk a magyar átok, hogy ugyanis dögöljön meg a szomszéd tehene is. Ők, amikor panaszt hallanak nem a sikertelenségre fókuszálnak, hiszen nem abban élnek. Feltehetően több jó receptet tudnak a párkapcsolat működéséhez, hiszen ezt tapasztalták meg a saját életükben.

Kitől érdemes tehát tanácsot elfogadni? Hát ez attól függ, merre akarunk lépni. Aki válni akar, csalni akar, kettőt szeretni egyszerre, ő nem érti majd, egy sikeres házaspár miről is beszél, mi az a sok öröm az ő életükben.

A tanácsról amúgy is azt tudjuk, hogy annak, aki adja, nincs kockázata a felelősség vállalásában is, míg Önnek, aki valamelyik kiváló ötletet meg is találja fogadni, esetleg élethosszig ható változás áll be az életében... és lássuk be, a volt barátnőből ritkán lesz jó férj!

Még egy számot idéznénk a kutatásból: a felmérések szerint a megkérdezett "megcsalós" férfiak barátainak közel 80 %-a szintén tart fent külső kapcsolatot a házassága mellett.

Üdvözlik

a Párkapcsolat "tanács"adói

Jó napot kívánok! Az volna kérdésem,elég nagy kérdésem honnan tudom a barátnőmről hogy ő -e az igazi?Hogy ő legyen a gyerekeim édesanyja.24 éves férfi vagyok.Lassan 2 éve vagyok együtt a párommal.Bizonytalan vagyok hogy ő e a nekem való.Ez honnan tudom megállapítani a legkönyebben ,vagy azt hogy igen rossz helyen kapisgálok?Várom levelét,Köszönöm!

Válasz:

Üdvözlöm!
Kérdése csakugyan nagy kérdés, fontos kérdés.
Két eset lehetséges: csak egy "Ő" van egy ember életében (minden újságban ezt olvassuk, ha el is hisszük, egész életünkben ezt kergetjük... vélhetően sikertelenül).

Vagy több nagy ő is lehet (ez sokkal életszerűbb).

Ismerünk olyan szélsőséget, amikor valakinek mindenki a NAGY Ő (ez már lehet egészségtelen).

Üljön le egyszer, és írja össze, Önnek milyen a "nagyő" és mitől lesz "Ő" az "igazi"?
Ez egy gazdag lista lesz.

Most válassza ki azt az öt legfontosabb tulajdonságot, ami magának elengedhetetlen!
Ebből az 5-ből a partnerében hányat talált meg?

Szoktak-e beszélgetni?
És a jövőjükről?
És közös gyerekeikről?
Néznek-e olyan filmeket, ami a családról, gyerekekről szól, és beszélgetnek-e utána?
Mennyire hasonlóak az elképzeléseik?
Beszélgetésben maradnak-e vagy vitává alakul egy ilyen különbözőség?

Pszichológiai kutatások szerint a párok együttmaradásának nagyobb az esélye a hasonlóságok mentén (vallás, politikai gondolkodás, anyagi helyzet, vonzóság, családi háttér, temperamentum, érdeklődési irány, stb.), azaz bármilyen jól is hangzik, hogy az "ellentétek vonzzák egymást", valószínűleg ez csak a piros-kék mágnesekre igaz).

Mint látja, a válasz nem nálunk, hanem Önnél, Önöknél van.

Ha és amennyiben nem érzi elégségesnek amit itt és most írtunk, keressünk egy alkalmas időpontot, amikor hosszabban és mélyebben beszélhetünk arról, mikor és miben akadt el, mi az, ami elbizonytalanította. Mivel nem találkoztunk személyesen, ennél személyreszabottabban nem tudunk válaszolni levelére.

Amiben 4-6 szemközti munka során mi segíteni tudunk, az olyan támogatás, ami ezt a belső választ segít megtalálni, megadni.
Saját magának.
És a párjának.
Tehát nem terápia, hanem tanácsadás, ami Önnel, Önökkel történhet.
Ha akarja, csak egyedül.
Ha mindketten eltanácstalanodtak, jöhetnek ketten is.
Néhány ülésben ki szokott derülni, mit tehet(nek), hogy visszanyerjék, megtalálják a bizonyosságot... így vagy úgy.
Biztató olvasni levelét, mert olyan felelősségteljes emberre jellemző, aki fontos helyzetekben igyekszik átgondolni, felkészülni, hogy jó döntéseket hozzon és ez az Ön érettségét is mutatja.

Írjon bátran, ha elszánta magát!

Üdvözlik
a
Párkapcsolat
tanácsadói

Ha valami már nem úgy működik köztetek, mint régen,
ha az, ami régen nem működött, máig sem javult,
ha sokat veszekedtek,
ha soha nem veszekedtek,
ha mindketten mást akartok, és nem tudtok megegyezni,
ha másként látjátok a jövőtöket és ezért nem sikerül előre lépni...

GYERTEK EL, NÁLUNK KIDERÜL, HOGYAN VÁLTOZTATHATTOK.

Nem megoldást adunk, hanem eszközöket.
- az ön- és társismeret változását,
- a kommunikációs blokkok felismerését,
- az érzelmi sarokhelyzetből kivezető utat,
- kapcsolati konfliktuskezelést.

2 hétvége, 4 nap, 32 óra, maximum 8 pár részvételével a belvárosban,
2009. szeptember 19-20 és 26-27, ill.
2009. október 10-11 és 17-18.

További információt kérhettek:
a parkapcsolat@yahoo.com e-mail címen
vagy a 20 / 5-48-48-35-ös telefonszámon.